Tegnap elindultam a heti nagybevásárlásra. Én mindig így, hétvége előtt szoktam megtenni ezt, hétközben egyébként is ebédelek a munkahelyemen, este nagyrészt nasizom:)
Na szóval, hipermarket, mert mindent egy helyen szeretek megvenni. Nem az a piacra járós, hentesem van, haalsom van, sajtboltosom van típus vagyok, legyen az akinek sok szabadideje van, meg nincs munkája.
Épp a pénztárnál pakolgattam a szalagra a megvásárolni kívánó árukat- úúúútálom ezt a részt, a sarki kisboltban csak felrakom a kosarat a pultra és kész-mikor Jóképű épp beállt mögém. Nem tudom ki hogy van vele, de én imádom lesni, hogy mások mit vásárolnak:), szóval kezdett kipakolni...Zsemle, vajkrém, ásványvíz, húsok...semmi szokatlan, meg semmi Nőre utaló. Így rámosolyogtam, mert hát mi baj lehet abból, meg úgyis ezer éve nem...
Visszamosolygott. Ez az. Sok mosollyal kapcsolatos mondást hallottam már, most egy okos mondat sem jut eszembe. Persze semmi nem történt, mert ahogy bepakoltam, szó nélkül elindultam. Annyit még hallottam hogy kért egy doboz kék pall mallt. Na bumm.
